Defektes biciklivel, közös megegyezéssel, hajnali csókokkal, pálinkával
.jpg)
Gondoltam írok valami unalmasat. Ez akkor jutott eszembe, mikor hátra hagytam a síró szerkesztőség utolsó hangjait, zsebemben a felmondással. Sosem akartam részt venni a saját temetésemen. Másén is csak indokolt esetben. Szóval inkább elindultam egyedül haza. Defektes lett a biciklim, és a hajtómű is elkopott, de nem kezdtem el összefüggést keresni, hogy ma minden, és mindenki velem baszakszik. A Róna utcából toltam hazafelé az elnyűtt cityridert. Amikor a Dózsa György úthoz értem, valami jó érzés töltött el. Megérkeztem. A hetedik kerületnek még a szaga is más. Egyből a szerviz felé kanyarodtam. Tizenháromezer forint lesz. Még belefér.
Azt mondják a próbán feszült voltam. Pedig néhány kör pálinkával csapattuk a rock n roll-t. Az egyik srác egyszer csak összepakolt, hazament. Azt mondta, nem jön le többet. Szerintem még mindig semmi különös nem volt ebben a napban.


Elérkeztem az utolsó unalmas hajlani órához. Odabillegek a pulthoz. A fekete, hosszú hajú lány kérdezi: Mit szeretnél? Úgy éreztem, ez az a kérdés, amire most jó az én válaszom: Először is azt akarom mondani, hogy te vagy a legszebb pultos lány a Gödörben, amúgy meg egy hosszúlépést kérek. Kaptam egy hosszúlépést, meg egy mosolyt.
Még egy végső próbálkozás. Barna, szexi lány tologatja a fenekét. Kábé fél órát táncolunk csókolózva. Ilyenkor minden suttyó, belvárosi srácnak igénye támad. A lány viszont alapvetően sem kommunikált. Vége.
Megsértődik, hisztizik, összepakol, hazamegy.